A weboldalt készítette és a mobilalkalmazást jelenleg fejleszti: Albi
Kik vagyunk mi?
DisHelps, vagyis a programban NZV csapat néven futunk: Véber Nóra, Kolonics Zita Júlia és Oláh Viktória. Mindhárman a tatai Eötvös József Gimnázium és Kollégium tanulói voltunk.
Csapatunk tagjai teljesen kiegészítik egymást. Nóri az örök álmodozó. Ő az, akinek a buksijából kipattant - sok más mellett - Karcsinak az ötlete is. Zita, aki egy fokkal reálisabban látja a világot és felhők felett lebegő ötleteket lehozza a földre, hogy meg tudjuk csinálni azokat. És nem utolsó sorban Viki, aki a két csajszi örökös munkamániájából és ötletelésiből kiszűri a lényeget és rávilágít a hibákra, így az esetek többségében, hibátlanul végezzük el a feladatokat.
Mi a célunk?
Szeretnénk egy segítséget és biztonságot nyújtó közösséget felépíteni. A tanulási nehézségekkel küzdő diákokat sokszor lelkileg is megviseli a rengeteg kudarc és az emberektől / iskolától kapott negatív visszajelzés. Az ilyen tanulók számára üzenjük azt, hogy Ti is ugyan olyan tehetségesek - ha nem tehetségesebbek vagytok, mint társaitok! El kell juttatnunk hozzájuk, hogy nem baj az ha nem megy a matek vagy a hangos olvasás ha közben kiváló sportember vagy, csodálatosan táncolsz vagy verseket írsz. Mindenkiben van tehetség. Sőt. Az iskolai tantárgyak sem foghatnak ki együnkön sem, hiszen ha megtalálod azt a módszert, amivel megérted az anyagot máris nyertél. Mi már megtaláltuk, most ti jöttök!
"Rajtad áll a jövőd!" program
A programra már 2018-ban is jelentkeztünk , de sajnos akkor 11.-ek lettünk. 2019 szeptemberében a régebbi projektet kicsit átalakítva újra beadtuk a pályázatot és ekkor sikerült az első 10-be jutnunk.
Először egy 1 majd egy 3 napos műhelymunkán vettünk részt, ahol feltártuk a problémánk legmélyebb részleteit is. Pontosítottuk a célcsoportjainkat és rendszereztük a kutató munkákon szerzett információkat. A háromnapos workshop utolsó napján egy prezentáció következett, ahol 5 percben elő kellett adnunk az addigi munkánk és hogy miért szeretnénk folytatni. Ezután kaptuk azt a csodálatos hírt, hogy nyertünk 1000 dollárt, hogy megvalósítsuk a projektet.
FUNFACT a háromnapos workshopról:
Itt derült ki igazán, hogy mekkora munka mániások vagyunk, viszont ennek a folyamatos pörgésnek vannak hátulütői is: például, hogy a sírásig elfáradtunk. Körülbelül a második nap délután egy képregényt kellett csinálnunk arról, hogy a lehetséges felhasználóknak az életét, hogyan javítaná a megoldásunk ( a mi esetünkben ugyebár a DisHelps applikáció). Felvetődött a kérdés, hogy az egyes képeket a képregényből, hogyan kössük össze. Akit most nem nevezünk nevén csajszi éppen zokniban és törökülésben ült a földön a képek között rengeteg post it -tel körülrakva csak felnézett és könnyek között kérdezte, hogy " Lehet repülő?" Ettől a ponttól tudjuk, hogy Karcsi egyszer pilóta lesz.